Ismét elgondolkodtak a vezetőink a négynapos munkahétről. A világjárvány miatt felülvizsgálták a munkarendet, hogy miként lehetne a hatékonyságot növelni. Az Aucklandi Egyetem kutatása szerint a négynapos munkahétnek hála a dolgozók akár 20 százalékkal is jobban teljesítenek.
Több országban is napirenden van a négynapos munkahét témája. Spanyolországban, Új-Zélandon, Japánban a Microsoft cég már ki is próbálta a megkurtított munkahetet. Péntekenként bezárták az irodákat, aminek hála 40 százalékos teljesítménynövekedést értek el. Magyarországon az MTA-ELTE Lendület Új Vízió kutatócsoportja gondolkozik azon, hogy miként lehetne megvalósítani.
A működési hatékonyság és az automatizálás növekedne, azonban az üzleti folyamatok felgyorsulnak. Az emberek feladatai nehezebbek lennének. Rugalmasságot, digitális készséget és tudást igényelne az új rendszer.
Máhr Tamás, az ABBYY vállalat folyamatelemzésére szakosodott cég magyarországi vezetője a következő közleményt adta ki: “Tíz évvel ezelőtt például a banki ügyintézők napjainak legalább egynegyede azzal telt, hogy iratokat fénymásolnak, mára viszont a legtöbb ilyen művelet digitálissá és automatizálttá vált. Ennek ellenére nem lett kevesebb a teher rajtuk, csak megváltozott. Most az intelligens megoldások révén több embert szolgálnak ki, és egyszerre végeznek más nagy értékű feladatokat: adatokat elemeznek, válaszolnak az ügyfelek kérdéseire, és új banki termékeket kínálnak.“
“Amikor a gépek már több feladatot látnak majd el, mint az emberek, újra meg kell vizsgálnunk a négynapos munkahét bevezetését. Addig viszont a legtöbb cégnek az öt napnál kellene maradnia, hogy biztosítsák a magas termelékenységet, és megtartsák az ügyfelek bizalmát.“
A 4 napos munkahét nem csak azt jelenti, hogy az emberek 32 órát dolgoznak hetente. Ezt a felszabadult napot a vállalatok költségcsökkentésre is használhatják. Ha a 40 órát négy nap alatt kell ledolgozni, akkor az 5. napon a vállalatnak nem kell kinyitni, fűteni, világítani, amivel tudnának spórolni.
Az erre vonatkozó kísérletek nem csak a dolog pozitív hatásait vizsgálták, hanem a negatívakat is. Fontos kérdés, hogy miként hatna ez a dolgozók családi életére. Fontos, hogy a motiváció megmaradjon. Negatív hatások közül egyértelműen a megemelkedett stresszt említették a megkérdezettek.
Bizonyos munkakörökben ez egyáltalán nem működhet. Egy ügyfélszolgálat esetén az ügyfelek elégedettsége drasztikusan csökken, hiszen egy munkanappal kevesebben érhetik el az adott céget, mely árthat a hírnevének.
Az 50 évesnél idősebb alkalmazottak körében kifejezetten sikeres volt a kísérlet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos dolgokat rettentő nehéz elintézni ha hétfőtől-pénteking minden nap dolgozunk. Azt az egy megüresedett napot lehetne erre szánni.
Az ELTE Szociológia Doktori Iskola doktorandusza azt nyilatkozta, hogy a vállalatvezetők tapasztalatai szerint a járvány miatt engedélyezett otthoni munkavégzés várhatóan nem átmeneti jelenség lesz.
Mit gondoltok? Ti örülnétek a négynapos munkahétnek? Írjátok meg kommentben a véleményeteket!