2021. szeptember 20. hétfő

Harry herceg bevallotta nemcsak italhoz nyúlt, hogy fel tudja dolgozni anyja halálát – Íme a részletek

- Advertisement -

Harry herceg azon emberek közé tartozik, akik hamar elveszítették édesanyjukat. Eddig nem igazán beszélt arról, hogyan is élte meg halálát, hogyan sikerült olyan fiatalon feldolgozni, hogy már nincs többé. Most, a “The me you can’t see” című dokumentumfilm sorozat keretein belül mesélt Oprah Winfreynek arról az időszakról. Mivel ez a sorozat a mentális problémákkal küzdő emberek nehézségeit mutatja be világszerte, így vezető producerként úgy érezte, hogy neki is el kell mesélnie élete egyik legrosszabb és legsötétebb korszakait.

Sokan tudják, hogy Harry csak 12 éves volt, mikor édesanyját, Diana hercegnét elvesztette. Elmesélte mit élt át utána, milyen érzelmek cikáztak benne, mikor koporsója mögött ballagott testvérével, apjával, nagyapjával és nagybátyjával együtt.

“Olyan volt, mintha a saját testemen kívül lennék és csak úgy céltalanul mentem volna. Tettem, amit elvártak tőlem.”

- -

Azt is elmondta, hogy családja nem beszélt Diana haláláról, s így várták el tőle, hogy kezelje az ebből eredő mentális szorongását illetve a sajtó figyelmét.

“Emlékszem apám azt mondta Vilmosnak és nekem, hogy neki is így kellett élnie, ezért nekünk is így kell.”

“De ennek nincs semmi értelme. Az, hogy ő szenvedett még nem jelenti azt, hogy nekünk, a gyerekeinek is szenvednie kell, sőt pont ellenkezőleg. Ha szenvedett, akkor mindent meg kellett volna tennie azért, hogy mi ne éljük át ugyanazt.” – folytatta.

Harry elmondta, hogy rengeteg mindent örökölt édesanyjától, az igazságérzetét, a bátorságát, és azt, hogy ne hajtson mindig fejet, ne törődjön bele a dolgokba.

“Az egyetlen mód arra, hogy kiszabadítsd magad és kitörj, ha elmondod az igazságot.” – mondta.

Az interjú során elmesélte, hogy hogy a veszteség miatt szorongástól és súlyos pánikrohamoktól szenvedett 28 és 32 éves kora között.

“Minden alkalommal, amikor öltönyt vettem és megkötöttem a nyakkendőmet el kellett játszanom egy szerepet. Ilyenkor belenéztem a tükörbe és azt mondtam: Menjünk

Képes voltam mindent megtenni, csakhogy elviseljem. Ittam, különböző szereket szedtem, hogy elviseljem a fájdalmat. Nem azért csináltam, mert élveztem, hanem, hogy leplezzem a szomorúságom.”

Milyen szomorú, hogy a családja nem segített neki feldolgozni anyja elvesztését.

Legfrissebb hírek

Kapcsolódó hírek