2021. szeptember 18. szombat

8 rejtélyes tárgy a múltból, melyekre a tudósok máig nem találtak megoldást

- Advertisement -

A tudósok szüntelenül keresgeti a válaszokat az élet nagy kérdéseire. Hogyan lettünk? Hová tartunk? Mi az élet értelme? Utóbbit a Galaxis Útikalauz stopposoknak könyv megválaszolja, miszerint az élet és a mindenség értelme 42. 🙂 A múlt ismeretlen civilizációi, rejtélyes tárgyak, megmagyarázhatatlan monolitok egyaránt fejtörést okoznak nekik. Nézzünk pár érdekességet szerte a világból, melyek eredetére máig nem sikerült választ találniuk.

Rejtélyes, ismeretlen eredetű monolitok
Ezt a két fémmonolitot különböző helyeken fedezték fel 2020 novemberében. Az egyiket a Utah-i Red Rock Canyon State Park területén, amely azóta titokzatosan eltűnt. A másik a romániai Piatra Neamt-ben.

Senki nem vállalta a felelősséget az állításukért. Egyesek szerint nagyon hasonlít a 2001: Űrodüsszeia regény monolitjához, amelyet 3 millió évvel ezelőtt telepített a Földön egy idegen faj az intelligens élet kifejlesztése érdekében. Lehet, hogy csak művész egy poénnak szánta, az is lehet, hogy földönkívüli eredetű. Minden esetre nagy érdeklődést és vitákat váltott ki az egész bolygón.

- -

Az Antarktisz trópusi múltja
Az Antarktisz a világ leghidegebb és legtávolabbi kontinenseként ismert. Meglehetősen nevetséges azt képzelni, hogy valaha is buja, zöld, trópusi terület lett volna. Ennek ellenére pontosan erre utalnak az ott talált kövületek és az egyéb kutatások eredményei. Egyes megkövesedett maradványok 71 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Ekkor még dinoszauruszok lakták a bolygót. Nyilván más világ volt akkoriban.

Elveszett civilizáció a Kalahári-sivatagban
A 19. század végén William Leonard Hunt (más néven: The Great Farini) a Kalahári-sivatagba indult egy expedícióra, örökbefogadott fia, Lulu kíséretében. Képeket készítettek és feltérképezték az általuk lefedett területet. Útjuk során Farini azt állította, hogy megtalálta egy elveszett civilizáció ősi romjait.

Ez az állítólagos felfedezés nagy érdeklődést váltott ki az akkori felfedezők körében. Számos expedíció indult az elveszett város felkutatására, azonban egyik sem volt sikeres.

Elmosódott ősi ábrák Mexikó partjain
A sokak számára ismert Sinaloa kőzetjelek a Csendes-óceán partján, a mexikói Sinaloa állam déli részén találhatók. Ez egy vulkanikus eredetű kőzetek csoportja. Különféle vésetek borítják őket melyek, emberi, állati és absztrakt figurákat, valamint köröket, spirálokat és kereszteket ábrázolnak.

A metszetek eredetét és jelentését máig nem sikerült megfejteni. Annyit tudtak megállapítani, hogy ie. 1000 és ie. 300 között készülhettek.

Egy szír templom óriása

A szíriai Ain Dara templom többek között arról híres, hogy számos hatalmas, faragott lábnyom található a bejáratánál. A lábnyomok mérete háromszorosa az emberi lábakénak. Sokan vitatják az eredetét. Számtalan elképesztő teória van. Egyesek szerint óriásoké, vagy egy kihalt állatfaj lábnyoma.

Sokan úgy gondolják, hogy isteni eredetűek, akik beléptek a templomba és a trón felé lépkedtek. Ekkor képződtek a lenyomatok.

Ezeréves fejlett technológia az óceánból
Ezt a szerkezetet 1901-ben találták az Antiküthére-sziget közelében egy hajóroncsban. A tudósok rájöttek, hogy ez a szerkezet a naprendszer ciklusainak követésére használható. A Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz mozgását követte. Az antiküthériai szerkezet keletkezése i.e. 205-re tehető. Ez 1000 évvel azelőtt volt, hogy hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein. A szerkezet hátlapján egy i.e. 205. május 12-én lezajló napfogyatkozás dátumát jelzi előre, tehát ezen dátum előtt kellett készülnie.

Costa Rica-i kőgolyók
A jelenkor egyik legnagyobb régészeti rejtélye. Keletkezésük, koruk és céljuk ismeretlen. Körülbelül 300 különböző méretű kőgolyó található a Diquís-deltában. Keletkezésüket a kihalt Diquís-kultúrával tartják összefüggésben. Méretük pár centimétertől 2,57 méterig terjed. A nagyobbak tömege meghaladja a 15 tonnát. Alakjuk nagyon közel van a tökéletes mértani gömbhöz. Ezeket a gömböket még a mai legmodernebb hidraulikus gépekkel is nehezen lehetne mozgatni. A tudósoknak fogalmuk sincs, hogy az akkori ember, hogy volt erre képes. 2014-ben a kőgolyók felkerültek a Világörökség listájára.

Rejtély, hogy miként tudták őket mozgatni.

Göbekli Tepe
Ez egy régészeti lelőhely Törökország délkeleti részén. A tudósok szerint egyértelműen egy templomról van szó. Ezek szerint az emberek már akkor elkezdtek templomokat építeni, mielőtt állandó városokba telepedtek volna. Az építmény mintegy 12.000 éves. A lelőhely bizonyos részei még 90%-ban feltáratlanok. Az egyik feltárt ábra egy üstökös becsapódását örökíti meg, amely i.e. 10.900 körül következhetett be és a korai civilizációk összeomlását hozta magával. Ezt az eseményt pleisztocén-holocén becsapódási eseménynek hívják.

Ilyen lehetett…

Az oszlopokon különböző vésetek láthatók.

Mit gondoltok? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!

Legfrissebb hírek

Kapcsolódó hírek